A Sárbogárd-Tringer-tanyai lelőhely a Sárvíz völgyének keleti oldalán, egy a valamikori ártér határát szegélyező, hosszan elnyúló, északnyugat–-délkeleti irányú dombhát északi részén helyezkedett el. A lelőhelyet útépítés során fedezték fel 1961 márciusának elején, az első sírok előkerülését követően a földmunkát felfüggesztették, a leletek előkerüléséről értesítették a székesfehérvári Szent István Király Múzeumot. A lelőhely feltárását Kralovánszky Alán 1961. március 16. és július 7. között végezte el, melynek során 13 késő bronzkori urnasír, egy késő római kettős igáslósír és két további lótemetkezés, valamint egy kora Árpád-kori temető került elő. A kora Árpád-kori temető teljesen feltárt, összesen 100 sír került elő. A temető alakja követte a domb formáját, így északnyugat–délkeleti irányba erősen megnyúlt. Az útépítés során a temető északi oldalán kilenc sírt elpusztítottak (92–100. sír), azonban a sírok antropológiai anyagát összegyűjtötték, helyüket megjelölték. A temető északi szélén egy csaknem teljes borjútemetkezés került elő, melyet a feltárás vezetője a kora Árpád-kori temetőhöz kapcsolt és a honfoglaló magyarság szarvasmarhakultuszának egyik bizonyítékaként értelmezett, azonban más kutatók a temető és a szarvasmarha csontvázának kapcsolatát vitatják.

20180216 NK MÖT kA Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Témacsoportja szervezésében kerül sor Nagy Kornél előadására, amelynek címe:

Egy kora középkori ó-örmény nyelvű krónika A kaukázusi Albánia története (Patmut’iwn Ašxarhi Ałwanic’).

A helyszín az MTA BTK Történettudományi Intézet tanácsterme (1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4., B épület, 5. emelet).

Időpont: 2018. február 16. (péntek) 11. 00.

A rendezvény meghívója itt, az előadás rövid kivonata pedig itt tekinthető meg.

Mindenkit szeretettel várunk.

hetkoznapok a honfoglalas koraban kSorozatunk ötödik kötete a honfoglalók hétköznapjaiba és anyagi kultúrájába vezeti be az olvasót. Mit tudunk elődeink gazdálkodásáról, az állattartásról és a növénytermesztésről? Mit ehettek a honfoglalók? Milyenek voltak lovaik, és hogy viszonyultak hozzájuk? Milyen körülmények között éltek, milyen lehetett a lakóhelyük, milyen mesterségeket űzhettek, és hogyan?

genetika kIsmét fellángolt a vita az archeogenetikai kutatások körül. Nemrégiben Neparáczki Endre doktori disszertációjának állításai borzolták a kedélyeket, most pedig a fiatal kutató témavezetője, Török Tibor nyilatkozott a magyarok hun eredetéről. A vita messze túlmutat ezeken az állításokon. A kérdés az, hogy a természettudományos eredmények vajon hogyan használhatók fel a társadalomtudományok szempontjából. Na és persze az is, hogy kinek a kompetenciája ez. Némi tudománytörténeti ismeretekkel felvértezve mindenesetre nem kérdéses: jobb óvatosan fogalmazni (és gondolkodni). És célszerűbb talán a társtudományokkal együtt dolgozni. 
Török Tibor interjúja a HVG-ben itt olvasható, Bálint Csanád válasza pedig itt. Nem haszontalan olvasmány Bálint Csanád lassan tíz évvel ezelőtti figyelmeztetése sem, amelyeket a Magyar Tudomány hasábjain közölt (Itt található meg).

Keresés az oldalon

A honlap

Fejlesztés alatt

MTA BTK honlapja

MTA BTK