A honlap

Fejlesztés alatt

MTA BTK honlapja

MTA BTK

Bejelentkezés

Keresés az oldalon

Mesterházy Károly recenziója a Maros-torkolat kötetről

HE16 0322-01 PPKE cover maros kA MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoportja és a PPKE BTK Régészeti Tanszékének közös kiadásában tavaly megjelent Régészeti és természettudományi adatok a Maros-torkolat nyugati oldalának 10. századi történetéhez című kötetről Mesterházy Károly tollából született egy kiváló recenzió a Századok hasábjain, amely most itt is olvasható.

 

 

A kötetről röviden:

 

Türk AttilaLőrinczy GáborMarcsik Antónia

Régészeti és természettudományi adatok a Maros-torkolat nyugati oldalának 10. századi történetéhez

Archäologische Daten und naturwissenschaftliche Ergebnisse zur Geschichte des 10. Jahrhunderts des westlichen Ufers der Muresch-Mündung

 

Szerkesztette

Lőrinczy GáborTürk Attila

Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia

A PPKE BTK Régészeti Tanszékének kiadványai

Archaeological Studies of PPCU Department of Archaeology Volume 4

Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont

MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoport – Kiadványok Volume 4

 

ISBN 978-963-9911-80-2

HU-ISSN 2064-8162

Budapest

Archaeolingua, 2015

Nyelv: magyar, angol, német és magyar nyelvű összefoglalókkal

Keménykötés

Terjedelem: 486 oldal, színes és fekete-fehér képekkel

 

A kötet a Kárpát-medencei magyar honfoglalás régészeti és történeti kérdéseit vizsgálja egy mikrorégió, a Maros-torkolat nyugati oldalának hat lelőhelye kapcsán. A kiválasztott temetők mindegyike teljesen feltárt és valamennyi sír anyagát részletes természettudományos és bioarcheológiai vizsgálatok alá vetették. A kötet második felét alkotó tíz kiegészítő tanulmány ugyanakkor ezek kapcsán a térség más lelőhelyeinek értékelését is bemutatja.

A Maros-torkolat birtoklása az átkelőhelyek, kereskedelmi és/vagy hadi utak csomópontjában stratégiai fontosságú lehetett. Ezt látszik alátámasztani az a nagyszámú fegyvermellékletes sír a korszak emlékanyagában, mely a Felső-Tisza-vidéken megfigyeltekhez hasonlítható. A magyar honfoglalást megelőző avar fennhatósággal szemben a hatalomváltás ‒ ma úgy tűnik ‒ a Maros-torkolat nyugati oldalán folyamatosan ment végbe a 9. század utolsó harmadában. Az avar kori népességet mind a hagyományos antropológiai, mind pedig az archeogenetikai módszerekkel sikerült nyomokban kimutatni a 10‒11. századi temetőkben.

A modern természettudományos kormeghatározás eredményei első alkalommal erősítették meg az írott források azon adatait, melyek szerint a magyarok elődei már 895 előtt feltűntek a Kárpát-medencében, illetve már temetkeztek is itt. Ez a megfigyelés vélhetően a honfoglalás tudatos és tervszerűen végrehajtott történelmi esemény voltát támasztja alá.

A modern honfoglalás kori régészet legújabb trendjeit és eredményeit összefoglaló munka példa arra, hogy a régészeti leletek új módszerekkel és új szempontok alapján, időről időre történő újraértékelése nagy haszonnal bír a magyarság eredetének megismerésében.