A honlap

Fejlesztés alatt

MTA BTK honlapja

MTA BTK

Bejelentkezés

Keresés az oldalon

Katona István

Katona Istvn 1732 - 1811Katona István (1732–1811)

Jezsuita történettudós.

Élete

1732. december 13-án született a Nógrád megyei Ipolybolykon. Jezsuita gimnáziumokban tanult, 1758-tól a nagyszombati egyetem hallgatója lett. 1761-ben áldozópappá szentelték. 1769-től 1777-ig a nagyszombati egyetem professzora volt. A Jézus Társaság magyarországi feloszlatása (1773) után az esztergomi főegyházmegye világi papja lett. A nagyszombati egyetem 1777-ben Budára költözött, ettől kezdve főleg magyar történelmet tanított 1784-ig 1782–1783 között a bölcsészettudományi kar dékánja volt. Kényszerű nyugdíjaztatása után az országot járta, elmélyült kutatómunkát végezve. 1790-ben Kollonich László érsek Kalocsára hívta, ahol a főszékesegyházi könyvtár vezetését bízta rá. A papnevelő intézetben előbb retorikatanári, később rektori kinevezést kapott. 1799-ben a bodrogmonostori apátságot kapta I. Ferenc királytól. 1811. augusztus 19-én hunyt el Kalocsán. Javait rokonai taníttatására, kalocsai szegény diákok ösztöndíjára rendelte, könyvtárát a rozsnyói káptalanra hagyta.

Művei

Katona István túlnyomó részt latinul alkotott. Először egy újszerű történeti segédtudományi kézikönyve jelent meg; a világhistória időrendi áttekintése, s a naptári rendszerek bemutatása. 1778-ban bocsátotta útjára Historia Critica címen fő művét, amelyet szinte haláláig vezetett. A sorozat a IX–X. századi fejedelmeket tárgyaló könyvvel indul; ezt 1779-től a keresztény királyságnak szentelt 41 kötet követi, s három alegységre oszlik, az Árpád-házi, a vegyes házi és az „Ausztriai-házi” királyok idejére. Forrásidézetekkel bő előadását a magyar jezsuita történetírás Inchofer Menyhértig visszavezethető hagyományához hűen évek szerint tagolta. Fő műve historiográfiánk legnagyobb egyéni teljesítménye lett. Eközben rövid összegzéseket is kiadott (Historia pragmatica Hungariae, Epitome Chronologica Rerum Hungaricarum). Jelentős alkotása még a kalocsai érsekség története (Historia Metropolitanae Colocensis Ecclesiae). A XVIII. század közepén meghonosodott tudományos műfaj, a történelmi vitairat műveléséből is kivette részét, szellemes és alapos érvelésével.

Őstörténeti munkássága a IX–X. századról hozott újszerű eredményeket, az →ethnogenezis korábbi szakaszai tekintetében →Pray György nyomdokába szegődött. Katona Istvánhoz fűződik az →Árpád-ház kifejezés elterjesztése; jóllehet ő maga helyesen →Álmos és nem →Árpád nagyfejedelmi elsőségét vallotta.
 

Bibliográfia

Főbb művei. Katona, Stephanus: Synopsis Chronologica Historiarum I–II. Tyrnaviae, 1771–1775.; Katona, Stephanus: Historia Critica I–XLII. Pestini–Posonii–Cassoviae–Budae, 1778–1817.; Katona, Stephanus: Historia pragmatica Hungariae I–II. Budae, 1782–1784.; Katona, Stephanus: Examen vetustissimi M. Moraviae situs, cum vindiciis Anonymi Belae Notarii. Pestini, Budae et Cassoviae, 1786.; Katona István: Szent István, Magyarok’ elsö Királlya’ Ditsérete. Bécs, 1788.; Katona István: A’ Magyar Szent Koronáról Doct. Décsy Sámueltől írtt Históriának meg-rostálása. Buda, 1793.; Katona, Stephanus: Epitome chronologica rerum Hungaricarum, Transsilvanicarum, et Illyricarum. Budae, 1796–1798.; Katona, Stephanus: Historia Metropolitanae Colocensis Ecclesiae I–II. Colocae, 1800. (Magyarul l. Katona István: A kalocsai érseki egyház története I–II. Kalocsa, 2001–2003.)

Szakirodalom. Hauer Ferenc: Katona István emlékezete. Kalocsa, 1911.;Hóman Bálint munkái II. Történetírás és forráskritika. Budapest, 1938.; Thoroczkay Gábor: Előszó. Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. Kalocsa, 2001. I–XXX.; Szabados György: A magyar történelem kezdeteiről. Az előidő-szemlélet hangsúlyváltásai a XV–XVIII. században. Budapest, 2006.

Szabados György

MTA–HIM–SZTE–MOL

Magyar Medievisztikai Kutatócsoport