4. Orosz-Magyar Uráli Régészeti Expedíció (2016)

Budapestről Moszkva érintésével elsőként Baskíriába utaztunk. A fővárosban, Ufában Flarit Szungatov vezetésével néztük meg a karanajevói temető leleteit, a Baskír Nemzeti Múzeumban. Az elmúlt két évben a magyar párhuzamok miatt gyakran idézett temető újabb sírjait tárták fel a baskír kollégák. A múzeumi program után meglátogattuk az Ufa-2 nevű híres, kora középkori erődített telepet, ahol az erődítést övező árok és fal feltárásainak eredményeit ismerhettük meg. Ezt követően átkeltünk az Urál hegységen, az Urál folyónál pedig beléptünk Ázsiába. Baskíria urálontúli, festői, erdős sztyeppi területén, 2016. évi utunk legkeletibb pontján, Kalkan (baskírul: ’pajzs’) falu mellett egy kurgánsíros temető feltárásába kapcsolódtunk be. A lelőhelyet, ahol a nyevolinói kultúrába sorolható leletek láttak napvilágot, fémkeresősök fedezték fel a korábbi években. Az Urál nyugati előterére jellemző nyevolinói régészeti műveltség feltűnése keleten érdekes megfigyelésekkel szolgálhat a térség 7–8. századi történetét, vagyis a magyarok egy részének nyugatra költözése előtti utolsó periódust illetően. Ez a kulcsfontosságú időszak eddig meglehetősen kevéssé volt kutatott a térségben, a 7. század hagyatéka például az Urálontúl térségében az utóbbi évekig egyáltalán nem volt ismert. A jó hangulatú ásatáson a legendás baskír vendégszeretetet élvezhettük, melyért valamennyi helyi kollégánknak, elsősorban Danyir Gajnullin igazgató úrnak mondunk köszönetet! Az utazás lehetőséget biztosított a baskír állami örökségvédelmi szervekkel és a Baskír Állami Egyetemmel való együttműködési szerződések előkészítésére. Tudományos tervet készítettünk a baskír és magyar szempontból egyaránt fontos újabb kora középkori lelőhelyek közös kutatására, illetve a korábban már részben publikált lelőhelyek modern vizsgálatokkal egybekötött újraközlésére. Baskíriai látogatásunkat követően megérkeztünk a Volga melletti Szamarába, ahol a szamarai Volga-könyök lelőhelyeivel ismerkedünk.

*

Baskíriai elutazásunk előtt magyaros vacsorával kedveskedtünk vendéglátóinknak: a kiváló slambuc Gallina Zsolt nevelőtanár vezetésével készült el. Ufából mintegy 10 órás vonatozást követően érkeztünk meg a Volga parti Szamarába. A 700 km-es út kelet-nyugati irányban szelte át a tankönyvekben szereplő egykori Magna Hungaria feltételezett területét. A Volga partján Dmitrij Sztasenkov régész várt bennünket, aki a szamarai Volga-könyök kora középkori régészeti emlékeit és földrajzi környezetét mutatta be nekünk, illetve részt vettünk a 7–9. századi zsiguljovszki temető feltárásán. A Volga-könyök déli részén meglátogattuk a Novinki-típusú lelőhelyek térségét, és közben megkóstoltuk a híres volgai füstölt halat is. A szamarai régészeti tábortól elköszönve Sirjajevo térségében a volgai bolgár állam egykori déli határát jelző emlékműnél hajóra szálltunk és visszatértünk Szamarába. Az expedíciót vonaton folytattuk tovább Kazanyba, Tatárföld gyönyörű fővárosába, ahol első utunk a túra egyik csúcspontjának számító Ibn Fadlan-kiállításhoz vezetett. A lenyűgöző tárlat kiváló áttekintést ad a 9–11. század kelet-európai és közép-ázsiai történeti és régészeti hátteréről, de ami a legfontosabb: számos új leletet mutat be, melyek a honfoglalás kori hagyaték keleti kapcsolatrendszerének újabb bizonyítékai.

*

Tatárföldre megérkezve az Ibn Fadlan utazásának emlékére szentelt kiállítás megtekintése után az A. H. Halikovról elnevezett, 2013-ban hivatalosan is létrehozott tatár régészeti intézetben ismerkedtünk meg a helyi kollégákkal, valamint dolgoztunk a kiváló régészeti könyvtárukban. Megbeszéltük a tatár-magyar tudományos együttműködés részleteit, melynek középpontjában a következő években elsősorban a két neves temető, a bolsije tyigani és a tankejevkai lelőhely teljes leletanyagának közreadása áll, melyért Ajrat Szitgyikov Igazgató Úrnak vagyunk hálásak. Lehetőségünk volt továbbá a tankejevkai és a bolsije tarhani temetők leletanyagát kézbe is venni, mely a Tatár Nemzeti Múzeum és a Tatár Tudományos Akadémia Régészeti Múzeumában található; a leleteket Szvetlana Valijulina mutatta be nekünk. Kazanyi tartózkodásunk kiemelkedő célja volt a magyar régészet nemzetközi tudományos kapcsolatainak erősítése, melyben szerepet vállalt Magyarország Kazanyi Főkonzulátusa is. Kontra Ferenc Főkonzul Úr és Dr. Spindler Zsolt külgazdasági attasé a Főkonzulátus épületében fogadta a tatár szakembereket és intézményvezetőket, illetve a magyar expedíció tagjait, és az együttműködés támogatásáról biztosították a feleket.

Kazanyban csatlakozott expedíciónkhoz Mende Balázs antropológus, aki Ilgizar Gazimzjanov helyi antropológus kolléga közreműködésével vizsgálta a két híres temető, Bolsije Tyigani és Tankejevka embertani anyagát.

A múzeumok, raktárak és Kazany belvárosának megtekintése után augusztus 15-én buszra szálltunk, és elutaztunk a Volga partján fekvő Bolgarba, a volgai bolgárok egykori fővárosába. Itt egy Volgai Bolgária történelmét és anyagi kultúráját bemutató múzeum és egy szabadtéri történeti-régészeti park található, mely 2014-ben felkerült az UNESCO világörökségi helyszíneinek listájára is. Itt, Bolgarban kezdődött meg augusztus 16-án egy kéthetes nemzetközi régészeti nyári egyetem és konferencia, ahol a neves orosz előadók mellett Türk Attila expedícióvezető is előadást tartott a honfoglalás kori régészeti hagyaték fémművességéről.

Bolgarból két tartalmas nap után hajóval utaztunk vissza a Volgán Kazanyba, innen pedig repülővel Moszkvába. Az orosz fővárosban ellátogattunk a Mardzsani-gyűjteménybe, majd az Orosz Tudományos Akadémia Régészeti Intézetébe mentünk, ahol a legfrissebb régészeti szakirodalomról tájékozódtunk. Ezt követően az Állami Történeti Múzeum állandó kiállítását jártuk be, majd az expedíció zárásaként az Orosz Akadémiai Ifjúsági Színházban a Giselle című klasszikus balettelőadást néztük meg. A csapat augusztus 20-án ért vissza Budapestre fáradtan, de újabb jelentős őstörténeti eredményekkel.

Köszönjük valamennyi támogatónknak a lehetőséget, különösen az idén is kiváló logisztikát biztosító Hello Oroszország utazási irodának! Te Deum!

 

Fényképek